Ez az interjú az Internetto.West-en jelent meg 1999. 04. 01-én. Kömlődi Ferenc készítette.

"Miles Davis ma jungle-t nyomna"

DJ PALOTAI zenéről, sportról, családról

Palotai Zsolt a magyar elektronikus tánczenei élet vezéregyénisége. Számos új irányzatot (jungle, new school breakbeat, stb.) ő ismertetett meg az országgal, szettjei a mindenkori parti fénypontját jelentik. Kísérletezik a hangokkal, s hogy manapság a közönség egykor hallgathatatlannak minősített számokért is megőrül, az nagy mértékben neki köszönhető. Egyébként a Tilos Rádió egyik alapítója, jelenleg a zenei programok felelőse. Civilben pedig családapa.

Milyen zenéken nőttél fel? 
Zenei általános iskolába jártam, és már akkor mindenevő voltam. Egyébként Nyugat-Magyarországon, Győrött nőttem fel, azaz az osztrák rádiót és tévét hallgattuk, illetve néztük. Az általános után - huszonnyolc éves koromig - csak hallgattam a zenét. Kevés tökéletes dolog létezik az életben, de a zenében vannak ilyenek, például Bach: nem érdemes se elvenni belőle, se hozzátenni.

Mekkora hatással volt rád a hetvenes évek német elektronikája? Érezted-e akkor, hogy a Kraftwerk és a többiek valami teljesen újat indítottak el?  
Igen, de nem elsősorban a Kraftwerk - az popzene volt. Inkább a Can, az Ashra Temple és a Neu. Ők folyamatokat, és nem számokat készítettek. Némelyik egy egész lemezoldalt betöltött.

Hogyan látod most, '99-ben a nyolcvanas éveket, az amerikai repetitív zenék, az industrial és Brian Eno
fénykorát?
Az intellektuális vonal... Jobban izgatott, mint a Kraftwerk. Eno ma is hat, és nem csak a zenéi, hanem az élete, a gondolkodása. Ő találta ki az ambientet.

Létezik ma még ambient?
Ha egyszer megszületett, csak úgy nem halt el. Igen, létezik, CD-n, és otthon hallgatják: az ambient nem bakelit-kultúra.

Mikor kerültél - hülye kifejezés - aktív kapcsolatba a zenével? Első DJ fellépésed? 
'89 szilvesztere, a Tilos az Á nyitóbulija.

Népzene, world music, reggeae - szokatlanul széles skála a hazai DJ-világban... Hogyan látod a népzene és az elektronikus tánczene viszonyát?
A felépítésük és a működésük is hasonló. Mindkettő a névtelenségből jön. A népdalt elénekli a Jóska bácsi, a Juli néni - a saját verzióikat adják. A lemezlovasok remixei is így készülnek.

Évekig dolgoztál a legendás alternatív klubban, a Tilos az Á-ban. Milyen tapasztalatokkal gazdagodtál ott?
Főként azzal, hogy nincs kultúrája a szórakozásnak. Az emberek nem azért jöttek, hogy szórakozzanak, hanem hogy felejtsenek. De ugyanúgy nincs kultúrája az alkoholfogyasztásnak, és a drogokkal is ez a helyzet. Mindent, minden mennyiségben és rögtön...

Aztán külföldi rádióknál is megpróbáltad...
'91-ben a New Yorki WFMU-nál, majd az amszterdami Patapoe-nál és a Radio 100-nál.

Hogyan jött a Tilos Rádió alapításának az ötlete? Mit jelent számodra ma a Tilos?
Még a Tilos az Á-ban. Eleinte nem is nagyon akartam a rádiót. Egyszerre ment a klubbal, éjjel az egyik, nappal a másik. Majd eljöttem az Á-ból. Egyébként nincs még egy ilyen rádió, a kultúrális életben csak a Magyar Narancs hasonló jelenség. Mi játszottunk először elektronikus tánczenét, majd miután a két éves szünetet követően szinte csak az ment, sokan ellene voltak. Még a rádión belül is.

És a futball, merthogy - családi tradíció kötelez (édesapád olimpiai bajnok labdarúgó, majd a '70-es évek egyik leghíresebb játékvezetője) - azt is szereted. Tudományos vagy népszerűsítő alapon foglalkozol vele? Vagy egyáltalán nem marad időd rá? 
Tudományos, népszerűsítő, minden. A sport része a kultúrának. És nem is csak a futball. Én annak örülök, hogy a sportok közül kiemelkedő amerikai kosárlabdát, s az abból is kimagasló Michael Jordant láthattam. Egy ilyen zsenit megérni fantasztikus dolog.

Filmekben, színházi produkciókban is közreműködtél. A legemlékezetesebbek?
Egy harlemi utcaszínház New Yorkban. Aztán a kilencvenes évek közepén egy olasz produkció. Majd a '97-es Gagarin-előadás. Ott egy - Kádár János hagyatékából származó - Gagarin dubplate-et játszottam. Ugyanabban az évben volt egy párizsi táncszínház is. Filmek? Mispál Attila alkotásai.

Kinek szeretnél filmzenét készíteni?
Passz.

Zenekészítés... Megjelent egy mix-kazettád, s készül egy mix-lemez is. De mikorra lesz kész?
Még nem tudom. Talán idén.

"Saját" zene?
Nem vagyok a stúdiók embere, ott minden túl lassan megy. Jobban izgat a lemezjátszó. Az, hogy két zene egyidejűleg - és hosszan - megy. Ilyenkor olyan energiák keletkeznek, amik elképzelhetetlenek a stúdióban.

Legemlékezetesebb fellépésed? 
Még mindig Szabadka, Lajkó Félixszel: '98 április 30., The Club.

Hogyan jutottál el a jungle-ig?
Mindig nyitott füllel hallgattam a zenéket. Ugyanez áll a new school breakbeatre is. Ha élne, Jimi Hendrix is new school breakzeket játszana. Miles Davis pedig jungle-t nyomna...

Kedvenceid?  
Roni Size, Kruder és Dorfmeister, Les Baxter, Ils, Sun Ra. És a franciák.

Undergroundot és mainstreamet gyakran szembeállítják a mai Magyarországon. Szerintem az underground inkább fikció mint valóság, a mainstream pedig gagyi diszkó. Ami érdekes (és értékes) történik, annak a kettő közti szűk zóna a helyszíne. Hogyan látod ezt?
Régen sokféle zene létezett. Voltak a diszkók, meg az alternatív helyek. Sokan az elektronikus muzsikákat is diszkónak tartották, majd amikor eljöttek egy-egy partira Törökbálintra, vagy Tilos bulira, akkor láthatták, hogy teljesen más. Egyébként a fősodor és az underground tényleg összemosódnak. Annyira változatosak ezek a zenék, hogy szinte egy számban benne van az eddigi összes irányzat. A helyes arányok és az egyensúly megtalálása a leglényegesebb.

Az elektronika jövője?
Coldcut vs. Silent Poets: Border.

Mekkora többleterőt és energiát ad a család?
Most januárban jártam Londonban, és tíz percre találkoztam Ed Rush-sal. Állandóan rohan, szinte minden idejét stúdiókban tölti. A barátnőjével alig van együtt, számára a zene az élet. Kérdezte, nekem hogyan marad időm a családra, a zenére, a bulikra. Nos, pontosan a család, a kiegyensúlyozott háttér teszi ezt lehetővé. Kiegyensúlyozott háttér nélkül ugyan lehet őrült zenéket készíteni, de "pozitív őrületet" aligha.